Holokauszt-megemlékezés a Gimnáziumban

Kedves Tanáraink és kedves Diáktársaink!


Azért gyűltünk össze ma reggel, hogy megemlékezzünk a holokauszt áldozatairól, és egy pillanatra megálljunk a mindennapok rohanásában. Fontos, hogy ne csak a számokra gondoljunk, hanem az emberekre, az egyéni sorsokra és történetekre is. A múlt eseményei emlékeztetnek minket arra, hová vezethet a gyűlölet és a közöny. Ez a megemlékezés lehetőség arra is, hogy elgondolkodjunk a saját felelősségünkön a jelenben.

1944-ben április 16-ától a magyar hatóságok – a sokat tapasztalt SS-„tanácsadók” útmutatásait követve – országszerte megkezdték a zsidóság százezreinek gettóba kényszerítését. A zsidóknak, zsidónak nyilvánított személyeknek minden tulajdonukat hátrahagyva, családostól kijelölt épületekbe, tég­lagyárakba, városszéli üres gyárépületekbe, raktárakba kellett költözniük, majd pár hét múlva elindult a vidéki zsidóság deportálása Auschwitzba.

A holokauszt szó a 20.századi történelemben népirtást jelent. Nemcsak a nácik által a zsidók ellen elkövetett háborús bűnöket, hanem valami sokkal nagyobb és szélesebb tragédiát, amelyben egy népcsoport szervezett és szisztematikus elpusztítása a cél. Tehát nem egy 85 éve megtörtént egyszeri és lezárt szörnyűséget jelent, hanem a 20.századot végigkísérő mészárlásokat, ahol egy nép a másik népet akarja kiirtani.

Hogyan lehetséges ez? Hogyan gondolkodhat bárki így? Mi kell egy holokauszthoz? - kérdezhetnénk.  

Mi kell a holokauszthoz? Nem sok. Kell az, hogy ne tekintsem a másikat embernek. És kell az, hogy ezt megengedjék a körülöttem lévők. 
Milyen okai lehetnek annak, hogy emberek egy csoportja dehumanizálja, azaz nem tekinti embernek a más etnikumú, vallású vagy eltérő gondolkodású embertársait? 

Az okok megértésében a történelmi ismereteink segíthetnek, de EZEKKEL SOHASEM IGAZOLHATÓ A NÉPIRTÁS! 

Valójában a megemlékezés elején feltett kérdést máshogy kell megfogalmaznunk. Nem az a kérdés, hogy ki miért gyűlöli a másikat. Hanem az, hogy elég bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy ne legyünk közönyösek, ha valakit bántanak, és elég bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy ne engedjünk működni olyan hatalmi gépezeteket, amely a másikat megalázza vagy éppen az élete ellen tör. 

Igen? Nem? Fogós kérdés…

 

Kapcsolódó
2026. április 18.