Te Deum a Patronában – Hála és küldetés a 2024/2025-ös tanév végén
Gondolatok a hálaadó ünnepünkről
Az iskolaévet lezáró Te Deum a Patrona életében nem csupán formális esemény, hanem valódi lelki és közösségi pillanat, amikor visszatekintünk, számot vetünk, és hálát adunk. Idén is így volt. A kápolna csendje, a diákok, pedagógusok, szülők jelenléte és az ünnepi liturgia méltósága mind azt az egyetlen szót visszhangozta szívünkben: Hála.
A hála nemcsak az eredményeknek, díjaknak, sikereknek szól, hanem azoknak a láthatatlan mindennapi erőfeszítéseknek is, amelyekből a Patrona általános iskolai közössége épül. Az első osztályos kisdiákok reggeli mosolya, a felsősök felelősségteljes példamutatása, a pedagógusok odaadó, következetes munkája – mind-mind része ennek a tanévnek.
Idén különösen megérintett, amikor az ünnepen közösen imádkoztunk az elballagókért, a távozó és a maradó tanítványokért, kollégákért. Egyesek útja most máshová vezet, de mindannyian a Patrona szeretetében gyökerezünk, és ez a közös forrás mindig összeköt bennünket.
A Te Deum számomra mindig emlékeztet arra, hogy nem mi vagyunk a történet főszereplői, hanem Jóisten, aki munkálkodik bennünk és általunk. Amit elértünk, amit átéltünk, amit közösen megoldottunk – az mind ajándék. A hála pedig küldetés is: újra és újra meghívás arra, hogy alázattal és szeretettel építsük tovább az általános iskolánk közösségét.
Ahogy a kápolna kapuján kiléptünk, egy új tanév reménye is megszületett bennünk. Együtt vagyunk úton – diák, tanár, szülő, a Patrona nagy közössége. Ez a közösség az, amiért érdemes dolgozni nap mint nap, és ezért minden tanév végén azt mondjuk: Te Deum laudamus – Téged, Isten, dicsérünk.
Köszönöm mindenkinek ezt az újabb sikeres tanévet!
Áldással és szeretettel:
Gilicze Zoltán
